Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Legyen a Füvészkertben Pesten (2010. május 11.)

2010.05.11

Újra eljött az a nap, amikor lencsecserére kellet utaznom a szemklinikára. Épp annyira izgultam, mint máskor, de sokkal kevésbe fájt. Nagyon elcsodálkoztam rajta, s mivel a lencse nélkül is láttam, öröm töltött el. Ha nem állította volna már sok orvos, hogy a javulás részemről hiú remény, a gyógyulásra fogtam volna a meglepő változást. Nem vagyok azonban így sem elszontyolodva, sőt, örülök, hogy az orvostudomány, amely egyrészt nem sokat változik rövid távon, más területeken óriási léptekkel halad előre, kikísérletezte ennek a betegségnek legalább a tünetmentességét. Ez is nagy szó. Alig könnyeztem a csere után, és a fájdalom megfeledkezett tombolva törni rám, ezért gondoltam, hogy amíg a kisbusz értem nem jön, bekukkantok a Füvészkertbe.
Jó melegen sütött a nap, irány ki a kórházból a város forgatagában oázisnak számító parkba. A jegyszedő picit morcinak tűnt, de azért térképen megmutatta azokat az útvonalakat, amelyeken végig tudok masírozni. Bármerre néztem, mindenhol folyt a munka, remélhetőleg, újra gazdagabbak leszünk egy kulturált pihenő kerttel.
Legnagyobb élményem a pálmaház és a fantasztikus kaktuszgyűjtemény volt. Kapkodtam a fejem ide-oda, csakhogy minél többet lássak abban az egy órában. A mamutfák csúcsát alig láttam, a kihajló hatalmas levelek közt úgy éreztem, mintha dzsungelben volnék. Hihetetlenül élveztem a hangulatot. A pálmaház trópusi klímája még jót is tett a szememnek.
A parkban barangolva ráakadtunk az aranyhalas tóra, ahol egyetlen árva kacsa is uszikált. Megcsodáltuk az érdekes gyökereket illetve fatörzseket és a növényekkel benőtt kastélyt, amit Pollack Mihály építtetett 1803-ban. Sajnos elhanyagolt állapotban van, de remélhetőleg a nemrég kapott uniós támogatásból a renoválásra is futja.
Hamar eltelt az egy óra, de elhatároztam, hogy ide még visszanézek, legalább a lencsecserés napokon.
Ha már az alapítók szépnek álmodták meg, bízom benne, hogy unokáink is szépnek fogják látni.

2010. május 11.

Részletek a Wikipédiából:

A parkot redetileg Nagyszombaton alapította Winterl Jakab, a vegytan és a botanika professzora 1771-ben. Az orvos- és gyógyszerészképzés segítése mellett már a kezdetektõl a kert alapfeladatának tekintették a hazai flóra kutatását. A gyûjtemény több költözés után került mai helyére, a Józsefvárosba.
1807-ben Winterl halála után munkatársa, Kitaibel Pál, a kor nagy magyar polihisztora vette át a kert vezetését.

1817-ben az Erfurtban született Haberle Károly professzor vette át a kert irányítását, és kiterjedt nemzetközi kapcsolatait felhasználva, külföldi tanulmány- és gyûjtõutakkal rövid idõ alatt európai hírûvé fejlesztette a közel 10 000 fajt bemutató kertet. Rendszeresen tartott a kertben gyakorlati foglalkozásokat. Munkájában nagy segítségére volt fõkertésze, Rochel Antal, aki az orvosi pályát hagyta ott, hogy szenvedélyének, a botanikának élhessen. Az õ érdeme egy európai hírû szibériai gyûjtemény létrehozása, valamint a Bánság flórájának felkutatása.

A Kert aranykorának Haberle tragikus halála vetett véget (1832-ben rablógyilkosság áldozata lett). A helyzetet az 1838-as nagy pesti árvíz is súlyosbította.

Ezt követõen a kertnek több igazgatója is volt, köztük a szabadságharc bukása után Gerenday József, aki az álmait korai halála miatt nem valósíthatta meg.

A 19. század utolsó évtizedeiben Jurányi Lajos igazgató és Fekete József fõkertész munkásságának idején élte a kert újabb virágkorát: a már 12 000 fajt számláló gyûjtemény nemzetközi hírûvé vált. 1893-ban az amazonasi tündérrózsa és Paraguayból származó rokona számára külön épületet építettek: ez a Viktória-ház.

Jurányi Lajos utóda, Mágócsy-Dietz Sándor hiába hadakozott a kertért, területének kétharmadét már (1911-ig) elvették a klinikák bõvítéséhez.

2009-ben közel 400 millió forint támogatást nyert az Európai Uniótól, amelybõl történetének eddigi legnagyobb fejlesztését tervezi végrehajtani: létesítményeit korszerûsíteni, a gyûjteményeit pedig bõvíteni kívánja.

A Füvészkert Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk címû regényének egyik fõ helyszíne. A "Füvészkert" elnevezés a regény nyomán terjedt el. Hivatalos neve sokáig az ELTE Botanikus Kertje volt; a Füvészkert nevet az ELTE szenátusa 2008. június 30-án, CLXVII/2008. (VI. 30.) határozatával állította vissza.

Kép

Kép

Kép

Kép

Kép

Kép

Kép

Kép

Kép

Kép

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.