Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mesék másképp (2010. április 1.)

2010.04.01

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Böcsületes munkám az, hogy az otthon lakóinak fejlesztését írjam le, ami később mint dokumentum hasal egy dossziéban és csak akkor lát újra napvilágot, ha egy ellenőr kikéri magának. Ilyen cécó ritkán fordul elő, mégis elég gyakran ahhoz, hogy lázba hozza az érintett irodistákat. De most nem erről szeretnék szólni, ez épp úgy zajlik, ahogy másutt.
A munkámból adódóan sok mindent megtudok az intézmény lakóiról, szomorú dolgokat éppúgy, mint mulatságosakat.
Álljon itt most egy mókás eszmefuttatás, hiszen eljött április elseje, amikor jó néhányan megtréfálják a barátaikat, ugratják őket vagy netán csak mókáznak.
Szóval nemrég egy házaspár anyaga került a kezembe, akiknek van egy kisgyermekük. A gyerek már elérte azt az életkort, amikor általában végre nincs szükség pelusra még éjjel sem. Ám nála egyelőre csekély remény van a pelus elhagyására. Javaslatnak az az ötlet született meg valaki részéről, hogy az esti mese szóljon az elzárható vízcsapról.
Nos, én átgondolva néhány klasszikus mesét, a következőkre jutottam.

Hófehérke

Egyszer volt, hol nem volt, élt az erdőben kereken hét törpe, és kereken egy Hófehérke. Sajnos, élt még egy gonosz mostoha is, hogy a fene vitte volna el, aki minden áron le akarta radírozni Hófehérkét a föld színéről. Fondorlatosan megkörnyékezte őt és adott neki egy gyönyörű, piros almát. De Hófehérke kicsit buta volt, nem feltételezte, hogy a gonosz az almát megmérgezte. Nosza, nyomban beleharapott, ám ekkor eszébe jutott, hogy nem mosta meg. Már a torkán is fennakadt, amikor gyorsan észbe kapott. Sietve kiköpte az almát és futott a vízcsaphoz. Gondosan lemosta, majd elzárta a csapot, hogy az a csöpögésével ne idegesítse, ha visszahelyezvén a gigájába, újra álomba szenderül. Amikor az arra tekergő királyfi erről tudomást szerzett, fondorlatosan megcsikizte a koporsót cipelő törpéket. A törpék elejtették a málhájukat, a szépen megmosott alma kipottyant Hófehérke gégéjéből, és az ifjúság egymás nyakába borult.

Hamupipőke

Hamupipőke nagyon el akart menni a királyfi báljára. Amikor gonosz testvérei elhajtottak a csudaszép hintóval, ő is kirittyentette magát. A bálban ő volt a leggyönyörűbb. Számos csalfa legény akart vele szemezni, ám ő csak a királyfival táncikált.
Éjfél felé, amikor illik már aludni, nagyot ásított és se bú, se bá, ennyit se mondva, eltűzött. A nagy rohanásban azonban leesett az egyik topánkája.
Másnap a megszerelmesedett királyfi nekilódult a városnak, hogy megtalálja a cipellő gazdáját. Eljutott Hamupipőkéék házához is. Belépve a házba majdnem hátat fordított, mert nem látott mást csak a hamus lányt lencsét válogatni. Arra gondolt, jöjjön, aminek jönnie kell , ha már egy hamussal hozta össze a jó sorsa.
- Lécci, próbáld fel ezt a cipőcskét! - kérte a hamust.
H. Pipőke lenézett a lábára és irulva-pirulva elbújt az asztal mögé.
- Á, inkább nem - felelte, de aztán eszébe jutott, hogy eljátszhatja akár a királynéságot, és befutott a fürdőszobába. Ott aztán a piszkos lábait szappannal, kefével alaposan megsikálta, majd jól elzárta a vízcsapot. Így került a hamis hamus csajszi a király jobbjára.
Ha Hamupipőkééknek nem lett volna elzárható vízcsapjuk, az én mesém is tovább tartott volna.

Jancsi és Juliska

Jancsi és Juliska titokban megbeszélték, hogy amíg a boszorkány Jancsi hizlaló ebédjét készíti, addig Julcsa egy lavórban vizet visz Jancsinak, kézmosásra. Így ment ez hosszú időn át, a banya nem sejtett semmit sem. Ámde, egy hónap múlva a banyának akkora számlája érkezett, hogy a haja az égnek állt.
- Mi történt, már megint félreszámoltak a nagy okosok? - kérdezte magától., és reklamációt nyújtott be az illetékeseknek.
Hosszú tanácskozás kezdődött, s az ügy bíróság elé került. A tárgyalásokon bebizonyosodott, hogy bizony banyáéknál van gáz. A vasorrú raportra hívta Jancsit és Julit, akik mindent töredelmesen bevallottak. A boszorkány a hír hallatán elájult. Jancsiék cincálták be őt a fürdőbe, hogy fellocsolják. Amikor éledezni látták, gondosan elzárták a vízcsapot, majd usgyi kereket oldottak.
Jancsi és Juliska azóta is boldogan élnek, ha meg nem haltak.
Tanulság: mindig zárjátok el a vízcsapot, nehogy a számlátok az égig érjen.

2010. április 1.

 

:-)-------------------------------------------------------:-)

 

Kép

 

Ime, mint a szolgák szemei uruknak kezére, mint a szolgalány szemei asszonya kezére, úgy néznek szemeink az Úrra, a mi Istenünkre,mígnem megkönyörül rajtunk!

(Zsolt. 123:2)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.