Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ó, az a boldog tavasz! (2010. április 21.)

2010.04.21

Muszáj volt elmennünk vásárolni, mert megint kiürült az éléstár, vagyis a hűtőnk. Gyanítom, van benne valamilyen láthatatlan ajtó, ami rejtekhelyre nyílik, és a kaják ott surrannak át. Nekivágtunk hát az útnak, jó idő volt, ki kellett használni. Én ugyan fáztam a szél miatt, de sok-sok ember pólóban rohangált. Kicsit groteszk látványt nyújtott, amikor bebugyolált szerénységem mellett egy szál pólóban lépkedett valaki.
A plázába érve megszólalt Virág mobilja. Az új vevő hívta, nem a mosolylány mamája, akinek kenyere a hitegetés. Meglepő hírt kaptunk. Jövő héten már tudnának fizetni. Ahelyett, hogy örültem volna, hiszen erre várunk rég, megijedtem. Azt kérdezte, eljöjjön-e az ügyvédjével a papírokat aláírni, vagy mi mennénk el az irodába. Virág az utóbbit javasolta.
Félek, zűrzavar lesz a dologból. Hivatalosan nem az enyém a kuckóm, bár milliókat fektettem bele, de a szükséges átírásos papírok máig sincsenek rendezve, így a jogos tulajdonos az alapítvány. A pénzt tehát neki kéne átnyújtani, és tőle kéne megkapnom az összeget, tehát amolyan közvetett úton. Óriási a káosz, Virág mégis belemenne a vevőnk javaslatába, hogy mi vegyük át a pénzt, ami akár jogi következményekkel járna. Ő már nagyon tűnne innen.
Most aztán tényleg kezdhetjük böngészni az ingatlan ajánlatokat.
A plázában befizettünk, vásároltunk fontos dolgokat, aztán indultunk Csengéhez. Csenge Virág lakásában, mint albérlő lakik. Épp a füvet nyírta, amikor megérkeztünk. Rögtön láttam rajta a fáradtságot és a nyugtalanságot. Leültünk a kerti padra, s míg Virág fölment a folyó ügyeit intézni, Csenge kibökte, hogy nem érzi jól magát a házban, nagyon haza vágyik. Elmondta még, hogy a lakás állaga romlik, pattog le a festés az ablakról. Az ablakokat tavaly Virág festette le, és hát igyekezett minél olcsóbban megoldani a problémát. Talán ez a baj, bár nem értek hozzá. Beszélt arról is, hányszor vett penészelszívót, ami rengeteg pénzébe került. Ezek után már csak olaj volt a tűzre, amikor közöltem vele, hogy számítson az albérleti díj emelésére. Úgy gondoltam, ezt időben kell megmondani, ne érje váratlanul. Virág hajlamos a halogatásra, én a felkészítés híve vagyok. Csenge csak annyit felelt, akkor keres másik albérletet. Többet nem bír fizetni. Csenge továbbá határozottan közölte, hogy júniustól nem vállalja a lépcsőház takarítását. A kuka kihúzási napokon mindig frusztrált, ugyanis gyakran késnek a szemétszállítók, és nem ér be időben az iskolába, mert a kapuban toporogva várja őket. Inkább magántanulót fogad, azzal is megkereshet annyi pénzt, amennyit takarítással, kertrendezéssel, kukázással.
Kértem, a problémákat beszéljék meg, de amikor Virág újra megjelent, egy szót sem szólt.
Már nagyon fáztam, mire útnak indultunk.
Hazaérve szörnyű fáradtságot éreztem, de hajnalig nem bírtam elaludni. Csenge szavai jártak az eszemben. Nagyon sajnálom. Ő is és Szabi is albérletben tengetik napjaikat, miközben Irén az új pasijával bulizgatni, üdülni, wellness hétvégékre jár. És ott az a hatalmas ház üresen.
És persze elszomorít, hogy én se látogathatok haza a falunkba. Mert hát hogy mehetnék oda, ahol semminek se tartanak?

2010. április 21.

I--------------------------------------------I

Hajnitól 

Ma

Kép

Mutasd meg nékem az utat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet!

(Zsolt: 143:8)

Tegnap

Kép

Fennszóval hívom az Urat, fennszóval könyörgök az Úrhoz. Kiöntöm előtte panaszomat, kitárom előtte nyomorúságomat, mikor elcsügged bennem a lelkem.

(Zsolt. 142:2-4) 

Tegnapelőtt

Kép

 

Tégy Uram zárat az én számra, őrizd beszédemet!

(Zsolt. 141:3)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.